Előző cikkünkben a kisgyermekekkel való bringázás kapcsán végigvettük, hogy milyen kiegészítők léteznek, mik azok, amik nem KRESZ-kompatibilisek jelenleg, s hogy a kiegészítőkkel hogyan közlekedjenek a szülők. Mi a helyzet akkor, ha a gyermek már kinőtte a gyermekülést vagy az utánfutót, és saját bringájával szeretne közlekedni? Mit tesz lehetővé a KRESZ a nagyobbakkal való bringázás kapcsán és mit ajánlanak a bringaoktatók?

Hirdetés

A futóbiciklik korában vannak gyerekek, akik 3-4 éves korukra profin kezelik a bringájukat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azzal közlekedni is tudnak. A KRESZ alapján főútvonalon önállóan nem bringázhat 12 év alatti gyermek, ezért sokan úgy gondolják, hogy jó megoldás, ha ilyen útvonalon a szülő az úttesten, míg gyermeke vele párhuzamosan a járdán közlekedik. Ez egyrészt azért nem megoldás, mert a tiltás az ilyen út járdájára is vonatkozik, másrészt viszont a járdán való bringázás tiltása a gyermekekre is vonatkozik.Két dolgot tehet a szülő: vagy a járdán kíséri (szabálytalanul, ámde valamivel biztonságosabban) gyermekét, vagy elkerüli a főútvonalként kijelölt utcákat és kis forgalmú utcákon teker együtt a gyerekkel. A járdázást nem csak azért nem ajánljuk, mert szabálytalan, hanem mert éppen a legfontosabb készségeket nem fogja elsajátítani a gyermek: az együtt közlekedés alapszabályait, a többi közlekedőre és a közúti jelzésekre való odafigyelést; ráadásul olyan helyen bringázik, ahol a legkevésbé számít rá a többi közlekedő. A közúton bringázás kétségtelen előnye viszont, hogy a gyermek része a forgalomnak, így jobban és hatékonyabban tanul, mintha életszerűtlenül a járdán lavírozna a gyalogosok között. Hátrány ugyanakkor, hogy sem a gyermek sebessége, sem magasságából adódó láthatósága nem mindig ideális az autók között történő bringázáshoz.

A 12 éves korhatár elsődleges oka a gyermekek szellemi fejlődésében keresendő: bár nincs pontos életkori határ, az biztos, hogy egy 6-10 éves gyerkőc lassabban és másképp reagál a hirtelen bekövetkező, váratlan helyzetekre, még akkor is, ha technikailag hibátlanul kezeli a bringáját. Ezt mindenképpen tartsuk fejben, ha gyerekkel tervezünk bringázni az úttesten. A forgalom nagyságától függően mi azt javasoljuk, igyekezzünk minél kevesebbet járdázni, és minél előbb bringaúton, bringasávon vagy úttesten bringázni a gyerekekkel. Először egy ideig csak forgalomtól elzárt területen bringázzatok: bringaúton, terepen, később kipróbálhattok egy KRESZ-tanpályát is, ha van a közeletekben. A lényeg a fokozatosság: bármennyire is vonzó alternatívának tűnik, hogy szeptember 1-jétől egyik napról a másikra bringával járjatok oviba vagy iskolába, jobb, ha hetekig gyakoroltok előbb, amíg meg nem győződsz arról, hogy gyermeked mind technikailag, mind pedig fejben készen áll a városi bringázásra.

Na de, hol bringázzon az úttesten a gyerek? A szülő előtt vagy mögött? Ha két (vagy több felnőtt) bringázik gyerekkel, a helyes technika a következő: elől-hátul a szülők, középen a gyerek. A hátul bringázó felnőtt lehetőleg húzódjon kissé beljebb: így nemcsak láthatóvá teszi a gyereket a mögöttük érkezők számára, de biztonságos oldaltávolság megtartására kényszeríti a mellettük elhaladókat. A gyermek előtt haladó szülőre példaképként tekintenek a gyerekek és öntudatlanul utánozzák őt: a tanulásuk legnagyobb része önkéntelenül történik, expresszív szülői ráhatás nélkül; ezért az elől haladó szülőnek úgy kell közlekednie, ahogy amúgy is tenné, valamivel nagyobb figyelemmel a forgalomra és a veszélyhelyzetekre.

És ha csak egy szülő van a gyerekkel? Megoszlanak a vélemények, ám a szakemberek egyértelműen azt javasolják, hogy a gyermek menjen elől, mögötte a szülő. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a gyermek tisztában legyen a legalapvetőbb közlekedési szabályokkal (közlekedési lámpák és táblák, kereszteződés fogalma, elsőbbség fogalma stb.), a bal és a jobb fogalmaival, vagy hogy feltétel nélkül kövesse a szülői utasításokat, ha kell. Ha gyermekünk nincs tisztában az elsőbbség fogalmával, az is elegendő, ha eleinte minden kereszteződésnél kötelezően megáll. Szülőként meg kell bíznunk gyermekünkben, hogy nem fog körültekintés nélkül behajtani egy kereszteződésbe vagy irányt váltani hirtelen. Amennyiben a szülő követi a gyermeket, alkalma van megfigyelni, hogyan bringázik a csemete: mennyire és mire figyel út közben, hogyan bringázik, mikor kezd fáradni, s ezzel párhuzamosan lankadni a figyelme is.

Az együttbringázásban nagyon fontos az állandó kommunikáció. Az utasításaid legyenek határozottak, rövidek és egyértelműek, valamint jól hallhatók a gyermek számára! Magyarázd el neki, hogy nem szigorú vagy utasítgató akarsz lenni, csak óvatos és egyértelmű. Az utasítások mellett persze nyugodtan beszélgessünk a gyerekkel minden másról, de nagyon hasznosak a külvilágot érintő, könnyed ellenőrző kérdések beszúrása a beszélgetésbe, pl. „Látod a zebrához sétáló embert előttünk?” vagy „Észrevetted, hogy ránk nézett az autó vezetője?” stb.

Akár bringaúton is beljebb húzódhat a kísérő szülő – gyakoribb hátranézéssel bringázva a kicsi mögött

Ha egy szülő bringázik, valamivel beljebb bringázzon, mint a gyermeke; utóbbinak tanítsuk meg, hogy a járdaszegélytől mindig tartson megfelelő (40-50 cm) távolságot. Ez a valóságban sokszor azt jelenti, hogy a szülő már kénytelen sávot foglalni: ezzel kényszerítve a mögöttük haladókat a megfelelő oldaltávolsággal történő előzésre. Profi bringások akár közvetlenül a gyerek mellett-mögött tekerhetnek, jobb kezükkel segítve a gyermek haladását vagy éppen megállítva őt, ha szükséges. Ahogy a gyermek fejlődik, kis forgalmú utcákban lehetőséget adhatsz neki a hátranézés gyakorlására is: húzódj kijjebb, hogy a gyerkőc önállóan tudjon megbizonyosodni a mögöttes forgalomról, s gyakorolja ezt a létfontosságú városi bringás technikát.

Tanácsok együtt bringázáshoz:

  • Bringázáskor is példakép a szülő, minden helyzetben, ezért igyekezz úgy közlekedni, hogy jó példát mutass a gyerkőcnek. Az előzékenység, türelem, egymásra való odafigyelés és pozitív hangulat tudat alatt mind hatással vannak a gyermek közlekedési kultúrájának kialakulására.
  • A bringa megfelelő mérete nagyon fontos: a gyermek növekedésével nemcsak a ruháit és cipőit, de a bringáját is cseréljük, ha már tovább nem állítható pl. a nyeregmagasság.
  • Bringa állapotát is rendszeresen ellenőrizni kell, mert a kicsi még nem képes rá magától és talán a felmerülő problémákat sem tudja jelezni feléd.
  • Fokozatosság. Állandóan kövessük nyomon a gyermek fejlődését, és életkorának és képességeinek megfelelő bringás „kihívások” elé állítsuk! Az együtt bringázást kezdjük elkülönített bringaúton, aztán bringasávon, végül kis forgalmú utcákon is gyakorolhatunk.
  • A kommunikáció mellett a legfontosabbak a pozitív megerősítések! Ha hibázott, igyekezzünk holisztikusan, az összefüggéseket láttatva elmagyarázni neki, hogy a jövőben hogyan kellene másképp cselekednie egy hasonló helyzetben. Legyünk türelmesek vele és ne várjuk el, hogy az első alkalom után másképp viselkedjen, néha többször is el kell mondani neki ugyanazt a dolgot.
  • Ellenőrzés. Ha már nagyobb korú a gyermek, menjetek el bringázni úgy, hogy követed őt és csak veszélyhelyzet esetén avatkozol közbe. Figyeld a helyezkedését, hogy mennyire figyel oda a közlekedésre magára, milyen a kommunikációja más közlekedőkkel, mennyire ismeri a közlekedés alapszabályait. Ha úgy látod, megvan ez a tudás, bátran engedd el egyedül is bringázni!

Ne feledjük: azok, akik kisgyermek korukban pozitív élményekkel gazdagodnak a bringázásuk során, felnőttként is többet fognak bicajozni, ezért az első tekerések kihatnak gyermeked egész életére. Bármennyire is veszélyesnek tűnik néha a bringával való közlekedés, a kerékpározás pozitív hatásai (egészség, fittség, hosszabb életkor, társas érintkezések stb.) összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mintha a gépjárművektől tartva inkább nem bringázna.

Hirdetés
Bringapedagógus: tanári diplomái mellé Londonban szerzett kerékpáros-oktatói végzettséget, s 20 év budapesti bringás tapasztalatával maga mögött megalapította az ország első, kifejezetten városi kerékpározást oktató vállalkozását a Velo Budapest!-et. Kerékpáros közlekedésbiztonsági előadásokat tart a közlekedési kultúra fejlesztése és a városi kerékpározás népszerűsítése érdekében.

1 hozzászólás

  1. Emberek! Az autózást kell befejezni. Ha a klímaváltozást el akarjuk kerülni, tizedére kell csökkenteni minden kibocsátást. Abban már nincs autózás.
    Négy gyerekkel bicikliztünk mindenütt. Biztonságosan, elöl-hátul. Néha veszélyesen, néha szabálytalanul, mert azon a 10 km-en nem volt más alternatíva. Mi voltunk az úttörők, az autók az urak. Ennek vége. Azt autózást be kell fejezni.

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet