Az élet rossz időben is tartogat érdekességeket a bringások számára. Kinek Bringa Vágtát, kinek földcsuszamlást, másnak pedig őzeket.

Mondanánk hogy a fagy és a havazások miatt kiürült a Strava csoportunk, de még így is több, mint százan tekertetek a múlt héten legalább egy kilométert. Tök jók vagytok, már miénk a negyedik legnépesebb magyarországi Strava csoport. Csak rajtatok múlik, mikor vesszük át a vezetést 😉

Mindig rosszkor hív

Dani sztorija annyira tetszett nekünk, hogy képtelenek voltunk nem leközölni:

“Van egy haverom, mindig rosszkor hív, de ma feltette a tortán a habra a cseresznyét. Megyek a csömöri tracken, két őz szalad mellettem, megállnak, én is. Nem mozdulunk. Előveszem a telefont, tökéletes kép, már látom magam előtt, kamera indít, emelem fel, csörög a telefon, őzek meghallják, sprint. Nyilván a srác hívott… ” – írta Dani, s ha már csömöri track, érdemes ellátogatni oda, hiszen közel van pesthez, és egész jó kis pálya van az erdőben. Itt ni:

Bringa Vágta

Bringavágtán csaptak show-t a legjobb hazai bringások

Lezajlott a 2018-as Bringaexpo, ezúttal egy szuper kezdeményezéssel, a Bringa Vágtával, ahol a hazai kerékpárosok hajtottak gálaversenyt. Sajnos az időjárás miatt a pavilonon belülre kényszerítették a versenyt, de a nézők így is látványos futamokat láthattak. Csoportunk tagja, Pápai Ádám (Kontent-DKSI), egy 100 kilométeres edzésbe iktatta be a programot.

Szibéria Training camp (alias féltíz flórián)

Vannak olyan napok, amikor egyszerűen annyira szürreálisan nem halad a bringa, hogy azt hisszük, beleér a fék a felnibe. Valami hasonlót élt át Zorán is az elmúlt héten:

“ritkán van az, hogy egy milliméter megtétele se esik jól, de ez a mai ilyen volt. minden előttem gurulónak elemeztem a fékrendszerét, kamásliját, bowdenvégét, mindent ami a földtől kevesebb mint 1 méter magasságban volt. a srácok megrakták, én lobogtam de még az is szarul esett. kb az életemért küzdöttem végig. kijelenthető, hogy a rablórömi, a sósperec, az ipa, a szilva és a ribizli nem jó kombináció, ha másnap tréning van. hazaérve megpörgettem a összes kereket, hajtókart, és szomorúan konstatáltam hogy hibátlanul működnek” – írta Zorán visszaemlékezésében, akinek innen üzenjük, hogy fel a fejjel, jön a jó idő, és köszönjük a címadást 🙂

Katasztrófaturizmus

Sokan keveredtetek érdekes kalandokban az elmúlt héten, ami abból a szempontból is érdekes, hogy Pupu pont nem rég írt egy cikket földutas-túrázós-országútis kalandjairól. Ha van bő tíz perced, érdemes ránézned.

Megfér a túrázás és az országútizás egymás mellett?

Zorgék Gran Canarián bringáztak, és ha már ott jártak, rögtön bele is futottak egy leomlott hegyoldalba.

Fotó: Jean-Baptiste Emmanuel Zorg / Strava

Hasonlóképpen járt Peák Barnabás (KONTENT DKSI-WCC) is, aki ismét Svájcban edz. Feltéve, ha a természet pusztító ereje hagyja.

 

Szóval ilyen az, ha az ember ki tudja magát aludni

“4 óra egyedül, az érdemi részen 32 körül átlag, ami ezzel a csótánnyal ilyen terepen, ilyen hidegben nem rossz (nekem)” – írta az Epronex bringása, Popovics Gergely és csak egyet tudunk érteni. Téli bringával mindig örömteli, ha egy egyedüli hosszú edzésen át tudjuk lépni a 30-as átlagot.

A címlapfotót köszönjük Tamás Sándornak!


Szeretnél te is bekerülni a következő összeállításunkba? Csatlakozz az egyik legdinamikusabban növekvő Strava közösségéhez ide kattintva!

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet