Amit a bringásnak nem tilos, azt szabad?

Előző cikkünkben áttekintettük azokat a helyeket, ahol a hatályos KRESZ szerint tilos kerékpározni. Ismétlés a tudás anyja, ezért vegyük elő ismét a rendelet 54. § (1) bekezdését, amely előírja, hogy például úttesten csak abban az esetben közlekedhetsz bringával, ha sem kerékpárút, sem bringasáv, buszbringasáv, leállósáv vagy éppen bringázásra alkalmas útpadka sincs. Pontosan hol bringázhatsz?

Kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton, kerékpársávon

Értelemszerűen minden olyan infrastruktúrán, melynek nevében benne van a kerékpár szó, szabad bringázni – sőt, általában kell is…

Üröm az örömben, hogy Budapesten a legdrágább bringás infrastruktúra, azaz önálló kerékpárút mindössze kb. 100 km van (ez irányú pontos statisztikák sajnos nem készültek az utóbbi években) – vagyis ritka, mint a fehér holló. A gépjárműforgalomtól elszeparált bringautakon kevesebb szmogot lélegzel be, gyakran zöld környezetben tekerhetsz, ugyanakkor a bringás átvezetések az egyik legveszélyesebb helyszínei a bringás városi közlekedésnek.

Kétféle gyalog- és kerékpárút létezik ma Magyarországon: az osztott bringagyalogon a bringásoknak fenntartott sávra gyalogosok nem léphetnek; míg osztatlan gyalog- és kerékpárúton (azaz, ahol nincs csíkkal elválasztva a két terület egymástól) épp a gyalogosok haladását nem zavarhatjuk kerékpárral (54. § (10) A gyalogosok jelenlétéről a bringaúton lásd egy korábbi cikkünket, ill. a cikk végét!). Alacsonyabb sebességgel és nagyobb odafigyeléssel kell közlekednünk, megspékelve egy adag türelemmel is, cserében még mindig el vagyunk választva a gépjárművektől.

Hogy egyszerű legyen az életed, kerékpársávból is kétféle van: ezek a szaggatott, fehér vonallal elkülönített nyitott kerékpársáv és a folyamatos, sárga vonallal elkülönített kerékpársáv. Mivel külön sávnak minősül, így elsőbbséged van az arra ráhajtó járművekkel szemben, megszűnésekor viszont neked kell irányt jelezve „sávot váltanod”.

A legnagyobb különbség a kettő között az, hogy nyitott kerékpársávot előzés és kanyarodás esetén a gépjárművek is igénybe vehetik (pl. egy kanyarodásnál azon forgalmi okból kifolyólag meg is állhatnak), míg a hagyományos, „záróvonallal” elválasztott kerékpársávra nem hajthat rá más jármű, vagyis a kanyarodást a forgalmi sávból kell autóval megkezdeni. Ezt a gyakorlatban azért érdemes figyelni, mert kerékpárosként más-más helyezkedést igényel egy előttünk kanyarodni kívánó gépjármű: nyitott kerékpársáv esetén lehet arra számítani, hogy a kanyarodni kívánó jármű ráhajt a bringasávra előttünk és megáll; míg „sima” bringasáv esetén joggal számíthatunk arra, hogy ezt nem teszi meg (aka: bizalmi elv). Előnye egyben hátránya is a bringasávnak: mivel a többi jármű mellett haladunk, jobban látszódunk, egyúttal több kipufogógázt szippantva, mintha külön bringaúton tekernénk. A forgalomban már szinte teljesen részt veszünk, a többi gépjárműhöz közel haladunk, így közepes rutin kell ehhez az infrastruktúrához, valamint ne feledkezz meg a járművek holtteréről sem!

Bemutatjuk a közlekedés láthatatlan kaszását, a holtteret

Leállósávon és útpadkán

Tegye fel a kezét, aki figyelte eddig, hogy az úttest szélén látható vonaltól kifelé, azaz annak jobb oldalán mekkora és milyen minőségű útburkolat van? Ha ugyanis az útpadka kerékpározásra alkalmas, a forgalmi sáv helyett kerékpárral azt kellene használnod… Ismét szerencse a szerencsétlenségben, hogy Magyarországon kevés bringázásra alkalmas útpadka (= szilárd burkolatú, folyamatos haladást biztosító, nem földes vagy füves) vagy leállósáv van (leállósáv nem csak autópályán található!), így általában nem kell magyarázkodnunk, hogy helyettük miért a jobbszélső forgalmi sávban haladunk.

Kiegészítő táblával ellátott behajtani tilos/mindkét irányból behajtani tilos utcában

Állítólag még mindig léteznek olyanok, akik azt hiszik, a behajtani tilos tábla kerékpárra nem vonatkozik. Kerékpárral csak abban az esetben hajthatunk be menetiránnyal szemben egy egyirányú utcába, ha azt kiegészítő tábla jelzi. Jó hír, hogy a kiegészítő tábla más, forgalomtól elzárt területek esetén is hatályos, valamint szintén behajthatunk egy utcába, ha a kiegészítő táblán az áll: „Kivéve engedéllyel/taxi/[helyi közlekedési vállalat]”.

Villamossíneken

Kerékpárral abban az esetben bringázhatsz a villamossíneken, „ha a vezetőt a látási viszonyok nem akadályozzák a közeledő villamos kellő távolságból való észlelésében és a jármű a villamosforgalmat nem zavarja” és a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a forgalmi sávokat útburkolati jelekkel nem jelölték. (38. § (1)) Van néhány ilyen megoldás vidéki városokban is, mindazonáltal mi nagyon nem ajánljuk a sínek környékén való bringázást. A síneket legalább 45 fokban érdemes keresztezni, és ez nagyobb tempó és egy felbukkanó kéklámpás vagy villamos esetében már korántsem olyan egyszerű. Nem beszélve a nyirkos időben csúszdaként működő sínfelületről, ami akkor is megdobhatja a kereket, ha jó szögben és alacsony sebességgel hajtunk át rajta.

Busz- és kerékpársávban

Azokon a buszsávokon, ahol a jelzőtáblán kerékpáros piktogramot látsz (és ezzel párhuzamosan jó esetben bringás útburkolati jelet is az úttesten), szabadon kerékpározhatsz. A busz- és kerékpársávon való bringázás hogyanjáról lásd korábbi cikkünket.

Szabad-e bringázni a buszsávban?

Az úttesten

Amennyiben nincsenek meg a fenti infrastruktúrák, kerékpárral mint járművel

minden olyan úttesten haladhatsz, ahol az nincs tiltva.

A városi bringázás leggyorsabb módja, nincsenek kerülőutak, legfeljebb egérutak. Sokak számára rémisztő, mások számára kényelmes és biztonságos. Jól jön a fokozott figyelem, valamint nagyvárosokban a légszűrő maszk viselete. Jó hír, hogy ahol kerékpárosok közlekedésére fokozottan kell számítani, ott kerékpáros nyomot is felfesthetnek: ez növeli valamelyest a biztonságot és a biztonságérzetet, hiszen az autóval közlekedők számára figyelemfelhívó, míg a kerékpárosok számára – jó esetben – kijelöli az ideális helyet a forgalmi sávon belül (pl. ajtónyitásnyi távolságra van felfestve parkoló autók mellett). Azonban a bringanyom semmilyen más privilégiummal nem jár, kerékpárral ugyanúgy a forgalmi sávban haladunk, mintha bringanyom nélküli úttesten tekernénk!

A kijelölt, kötelezően használt infrastruktúráknak itt még nincs vége, biztos, ami biztos alapon az 54. § 11. bekezdése megerősíti, hogy amennyiben az út mellett kijelölt bringaút vagy gyalogos- és bringaút van, abban az esetben kerékpárral ott kötelező haladni. Ezt a kötelezettséget jobb sorsú országokban már elkezdték eltörölni, főleg a baleseti statisztikák okán. Kivétel két esetben van. Az egyik, ha a nem főútvonalként megjelölt úton a bringaút mellett még bringanyomot is felfestettek az úttestre: ebben az esetben megengedett az úttesten való bringázás. A másik helyzetet a KRESZ 13. § 2. pontja érinti: akkor is választható az úttest a bringaút helyett, ha a gyalogosok akadályoznák a bringás közlekedést az utóbbi infrastruktúrán. A híres-hírhedt budai rakpart pl. jó eséllyel ilyen hely, érdemes szem előtt tartania ezt a passzust annak, aki az átlagnál dinamikusabban szokott bringázni.

Szóval érdemes odafigyelni, hogy „hol” bringázol. És az úttípusnak megfelelő módon bringázni, odafigyelni a sajátosságaira. Minden út bringaút – és felelősség is!