Előző cikkünkben áttekintettük azokat a helyeket, ahol a hatályos KRESZ szerint tilos kerékpározni. Ismétlés a tudás anyja, ezért vegyük elő ismét a rendelet 54. § (1) bekezdését, amely előírja, hogy például úttesten csak abban az esetben közlekedhetsz bringával, ha sem kerékpárút, sem bringasáv, buszbringasáv, leállósáv vagy éppen bringázásra alkalmas útpadka sincs. Pontosan hol bringázhatsz?

Kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton, kerékpársávon

Értelemszerűen minden olyan infrastruktúrán, melynek nevében benne van a kerékpár szó, szabad bringázni – sőt, általában kell is…

Üröm az örömben, hogy Budapesten a legdrágább bringás infrastruktúra, azaz önálló kerékpárút mindössze kb. 100 km van (ez irányú pontos statisztikák sajnos nem készültek az utóbbi években) – vagyis ritka, mint a fehér holló. A gépjárműforgalomtól elszeparált bringautakon kevesebb szmogot lélegzel be, gyakran zöld környezetben tekerhetsz, ugyanakkor a bringás átvezetések az egyik legveszélyesebb helyszínei a bringás városi közlekedésnek.

Kétféle gyalog- és kerékpárút létezik ma Magyarországon: az osztott bringagyalogon a bringásoknak fenntartott sávra gyalogosok nem léphetnek; míg osztatlan gyalog- és kerékpárúton (azaz, ahol nincs csíkkal elválasztva a két terület egymástól) épp a gyalogosok haladását nem zavarhatjuk kerékpárral (54. § (10) A gyalogosok jelenlétéről a bringaúton lásd egy korábbi cikkünket, ill. a cikk végét!). Alacsonyabb sebességgel és nagyobb odafigyeléssel kell közlekednünk, megspékelve egy adag türelemmel is, cserében még mindig el vagyunk választva a gépjárművektől.

Hogy egyszerű legyen az életed, kerékpársávból is kétféle van: ezek a szaggatott, fehér vonallal elkülönített nyitott kerékpársáv és a folyamatos, sárga vonallal elkülönített kerékpársáv. Mivel külön sávnak minősül, így elsőbbséged van az arra ráhajtó járművekkel szemben, megszűnésekor viszont neked kell irányt jelezve „sávot váltanod”.

Ismeretlen absztrakt festő. Aszfalt és hidegplasztik. 2017-2018.

A legnagyobb különbség a kettő között az, hogy nyitott kerékpársávot előzés és kanyarodás esetén a gépjárművek is igénybe vehetik (pl. egy kanyarodásnál azon forgalmi okból kifolyólag meg is állhatnak), míg a hagyományos, „záróvonallal” elválasztott kerékpársávra nem hajthat rá más jármű, vagyis a kanyarodást a forgalmi sávból kell autóval megkezdeni. Ezt a gyakorlatban azért érdemes figyelni, mert kerékpárosként más-más helyezkedést igényel egy előttünk kanyarodni kívánó gépjármű: nyitott kerékpársáv esetén lehet arra számítani, hogy a kanyarodni kívánó jármű ráhajt a bringasávra előttünk és megáll; míg „sima” bringasáv esetén joggal számíthatunk arra, hogy ezt nem teszi meg (aka: bizalmi elv). Előnye egyben hátránya is a bringasávnak: mivel a többi jármű mellett haladunk, jobban látszódunk, egyúttal több kipufogógázt szippantva, mintha külön bringaúton tekernénk. A forgalomban már szinte teljesen részt veszünk, a többi gépjárműhöz közel haladunk, így közepes rutin kell ehhez az infrastruktúrához, valamint ne feledkezz meg a járművek holtteréről sem!

Bemutatjuk a közlekedés láthatatlan kaszását, a holtteret

Leállósávon és útpadkán

Tegye fel a kezét, aki figyelte eddig, hogy az úttest szélén látható vonaltól kifelé, azaz annak jobb oldalán mekkora és milyen minőségű útburkolat van? Ha ugyanis az útpadka kerékpározásra alkalmas, a forgalmi sáv helyett kerékpárral azt kellene használnod… Ismét szerencse a szerencsétlenségben, hogy Magyarországon kevés bringázásra alkalmas útpadka (= szilárd burkolatú, folyamatos haladást biztosító, nem földes vagy füves) vagy leállósáv van (leállósáv nem csak autópályán található!), így általában nem kell magyarázkodnunk, hogy helyettük miért a jobbszélső forgalmi sávban haladunk.

Kiegészítő táblával ellátott behajtani tilos/mindkét irányból behajtani tilos utcában

Állítólag még mindig léteznek olyanok, akik azt hiszik, a behajtani tilos tábla kerékpárra nem vonatkozik. Kerékpárral csak abban az esetben hajthatunk be menetiránnyal szemben egy egyirányú utcába, ha azt kiegészítő tábla jelzi. Jó hír, hogy a kiegészítő tábla más, forgalomtól elzárt területek esetén is hatályos, valamint szintén behajthatunk egy utcába, ha a kiegészítő táblán az áll: „Kivéve engedéllyel/taxi/[helyi közlekedési vállalat]”.

Villamossíneken

Kerékpárral abban az esetben bringázhatsz a villamossíneken, „ha a vezetőt a látási viszonyok nem akadályozzák a közeledő villamos kellő távolságból való észlelésében és a jármű a villamosforgalmat nem zavarja” és a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a forgalmi sávokat útburkolati jelekkel nem jelölték. (38. § (1)) Van néhány ilyen megoldás vidéki városokban is, mindazonáltal mi nagyon nem ajánljuk a sínek környékén való bringázást. A síneket legalább 45 fokban érdemes keresztezni, és ez nagyobb tempó és egy felbukkanó kéklámpás vagy villamos esetében már korántsem olyan egyszerű. Nem beszélve a nyirkos időben csúszdaként működő sínfelületről, ami akkor is megdobhatja a kereket, ha jó szögben és alacsony sebességgel hajtunk át rajta.

Budapest, 1942. Kép forrása: Fortepan/Adományozó

Busz- és kerékpársávban

Azokon a buszsávokon, ahol a jelzőtáblán kerékpáros piktogramot látsz (és ezzel párhuzamosan jó esetben bringás útburkolati jelet is az úttesten), szabadon kerékpározhatsz. A busz- és kerékpársávon való bringázás hogyanjáról lásd korábbi cikkünket.

Szabad-e bringázni a buszsávban?

Az úttesten

Amennyiben nincsenek meg a fenti infrastruktúrák, kerékpárral mint járművel

minden olyan úttesten haladhatsz, ahol az nincs tiltva.

A városi bringázás leggyorsabb módja, nincsenek kerülőutak, legfeljebb egérutak. Sokak számára rémisztő, mások számára kényelmes és biztonságos. Jól jön a fokozott figyelem, valamint nagyvárosokban a légszűrő maszk viselete. Jó hír, hogy ahol kerékpárosok közlekedésére fokozottan kell számítani, ott kerékpáros nyomot is felfesthetnek: ez növeli valamelyest a biztonságot és a biztonságérzetet, hiszen az autóval közlekedők számára figyelemfelhívó, míg a kerékpárosok számára – jó esetben – kijelöli az ideális helyet a forgalmi sávon belül (pl. ajtónyitásnyi távolságra van felfestve parkoló autók mellett). Azonban a bringanyom semmilyen más privilégiummal nem jár, kerékpárral ugyanúgy a forgalmi sávban haladunk, mintha bringanyom nélküli úttesten tekernénk!

A kijelölt, kötelezően használt infrastruktúráknak itt még nincs vége, biztos, ami biztos alapon az 54. § 11. bekezdése megerősíti, hogy amennyiben az út mellett kijelölt bringaút vagy gyalogos- és bringaút van, abban az esetben kerékpárral ott kötelező haladni. Ezt a kötelezettséget jobb sorsú országokban már elkezdték eltörölni, főleg a baleseti statisztikák okán. Kivétel két esetben van. Az egyik, ha a nem főútvonalként megjelölt úton a bringaút mellett még bringanyomot is felfestettek az úttestre: ebben az esetben megengedett az úttesten való bringázás. A másik helyzetet a KRESZ 13. § 2. pontja érinti: akkor is választható az úttest a bringaút helyett, ha a gyalogosok akadályoznák a bringás közlekedést az utóbbi infrastruktúrán. A híres-hírhedt budai rakpart pl. jó eséllyel ilyen hely, érdemes szem előtt tartania ezt a passzust annak, aki az átlagnál dinamikusabban szokott bringázni.

Szóval érdemes odafigyelni, hogy “hol” bringázol. És az úttípusnak megfelelő módon bringázni, odafigyelni a sajátosságaira. Minden út bringaút – és felelősség is!

1 hozzászólás

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet