A bringát 250 éve lábbal hajtjuk. De már több mint 150 éve nem csak azzal, mégis az elektromos bringákon kívül alig tudunk ezekről a meghajtási módokról – pedig nem biztos, hogy az e-bike-oké a jövő! 

Hirdetés

Gőzbringa

Az emberi meghajtást először felváltó technika a gőzhajtás volt: az 1860-as években több szabadalom is született Amerikában és Európában is, s gyakorlatilag ezek a bringák tekinthetők a motorbiciklik előfutárainak.

Copeland gőzbringa replikája 1884-ből (Forrás: Wikipedia)

Nem véletlen, hogy hosszú évtizedekig nem erőltették a kerékpárok hajtásrásegítésének fejlesztéseit, a robbanómotoros kerékpárok fejlődése önálló utat járt be napjainkig.

Elektromos meghajtás

Az elektromos bringák térhódítása az elmúlt évtizedben minimum robbanásszerű volt (Németországban 2014-ben 4000 pedelecet adtak el, 2020-ban viszont már 1.200.000 darabot). Pedig a világ első elektromos motoros rásegítésű kerékpárját már 1895-ben(!) elkészítették Amerikában, sőt, az első pedálszenzoros, tömeggyártásra készült elektromos bringát, a Yamaha PAS-t is 1993-ban dobták a piacra.

Az első sorozatgyártású elektromos bringa, a Yamaha PAS

Napenergia

Érdekes módon tisztán napenergiával hajtott elektromos kerékpárra egészen 2014-ig kellett várni, és a holland Maxun One prototípusát leszámítva nem is nagyon léteznek napelemes bringák (utánfutóra szerelt vagy több kerekű, zárt bukótérrel épített “bringákon” megtalálhatók azért). Hiába a 17 kg-os tömeg és 25 km/h-s végsebesség, elnézve a bringa geometriáját, ezen nem is csodálkozunk.

Maxun 1: csak a napenergia segíti a bringást. A szél viszont tutira nem (Fotó: Maxun.cc)

Hidrogénmeghajtás

Még a napelemnél is régebb óta alkalmazott technika a H2-meghajtás: a 2000-es évek eleje óta több német, kínai és olasz cég (pl. az Aprilia) is készített prototípusokat. A francia Pragma Industries hidrogénhajtású bringáját 2019-ben a G7-ek biarritzi találkozóján mutatták be nem is akárhogy: rögtön 200 darabot bocsájtottak a tudósító újságírók rendelkezésére, miközben a chilei elnök 1000 darabos rendelése is azt mutatja, fogunk még hallani erről a meghajtásról. Már az első széria adatai is versenyképesek az elektromos meghajtással: az Alpha egy teljes, 2 perces (!) feltöltéssel akár 150 km-t is megtehet, miközben a 29 kg-os össztömege pariban van egy átlagos e-bike tömegével.

Pragma Alpha a francia riviérán. (Fotó: Pragma Industries)

Maglev bringa

A német Lightweight cég Velocité nevű karbon bringája 2014-ben azzal robbant be a köztudatba, hogy a japán és kínai maglev vonatok meghajtásának elvén, azaz súrlódásmentes mágneses mezőn alapuló meghajtással rendelkezik: a felnikre szerelt mágneseket a bringa vázába rejtett tekercsek által indukált mágneses mező vonzza és taszítja, a cég szerint akár 100 km/h-s sebességre gyorsítva a hátsó kereket (gyárilag 45 km/h-ra szabályozva). Sajnos a technológia eleve drága, így nem csoda, hogy azóta se kezdték el a bringa sorozatgyártását.

A Velocité furcsa nyeregvázcsöve az indukciós tekercsek miatt ilyen – pedig még jól is néz ki (Fotó: Pinterest)

Plazma

Remélem, a fiúk a NASA-nál már dolgoznak az ügyön. 😉 Najó, ha plazmameghajtással egyelőre nem is terveznek bringákat, a NASA egyik koncepciója viszont a szélenergiát hasznosító elektromos bringákat képzel a Marsra: a bringa kereke szélturbinaként üzemel álló (szó szerint) helyzetben, ezzel töltve a bringa akkumulátorait a viharos szeleiről ismert vörös bolygón.

NASA bringa, Simon Grytten futurisztikus tervei. (Fotó: Yanko-design.com)
Hirdetés
Árva János
Bringapedagógus: tanári diplomái mellé Londonban szerzett kerékpáros-oktatói végzettséget, s 20 év budapesti bringás tapasztalatával maga mögött megalapította az ország első, kifejezetten városi kerékpározást oktató vállalkozását a Velo Budapest!-et. Kerékpáros közlekedésbiztonsági előadásokat tart a közlekedési kultúra fejlesztése és a városi kerékpározás népszerűsítése érdekében.

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet