A bringát 250 éve lábbal hajtjuk. De már több mint 150 éve nem csak azzal, mégis az elektromos bringákon kívül alig tudunk ezekről a meghajtási módokról – pedig nem biztos, hogy az e-bike-oké a jövő!
Gőzbringa
Az emberi meghajtást először felváltó technika a gőzhajtás volt: az 1860-as években több szabadalom is született Amerikában és Európában is, s gyakorlatilag ezek a bringák tekinthetők a motorbiciklik előfutárainak.
Nem véletlen, hogy hosszú évtizedekig nem erőltették a kerékpárok hajtásrásegítésének fejlesztéseit, a robbanómotoros kerékpárok fejlődése önálló utat járt be napjainkig.
Elektromos meghajtás
Az elektromos bringák térhódítása az elmúlt évtizedben minimum robbanásszerű volt (Németországban 2014-ben 4000 pedelecet adtak el, 2020-ban viszont már 1.200.000 darabot). Pedig a világ első elektromos motoros rásegítésű kerékpárját már 1895-ben(!) elkészítették Amerikában, sőt, az első pedálszenzoros, tömeggyártásra készült elektromos bringát, a Yamaha PAS-t is 1993-ban dobták a piacra.
Napenergia
Érdekes módon tisztán napenergiával hajtott elektromos kerékpárra egészen 2014-ig kellett várni, és a holland Maxun One prototípusát leszámítva nem is nagyon léteznek napelemes bringák (utánfutóra szerelt vagy több kerekű, zárt bukótérrel épített „bringákon” megtalálhatók azért). Hiába a 17 kg-os tömeg és 25 km/h-s végsebesség, elnézve a bringa geometriáját, ezen nem is csodálkozunk.
Hidrogénmeghajtás
Még a napelemnél is régebb óta alkalmazott technika a H2-meghajtás: a 2000-es évek eleje óta több német, kínai és olasz cég (pl. az Aprilia) is készített prototípusokat. A francia Pragma Industries hidrogénhajtású bringáját 2019-ben a G7-ek biarritzi találkozóján mutatták be nem is akárhogy: rögtön 200 darabot bocsájtottak a tudósító újságírók rendelkezésére, miközben a chilei elnök 1000 darabos rendelése is azt mutatja, fogunk még hallani erről a meghajtásról. Már az első széria adatai is versenyképesek az elektromos meghajtással: az Alpha egy teljes, 2 perces (!) feltöltéssel akár 150 km-t is megtehet, miközben a 29 kg-os össztömege pariban van egy átlagos e-bike tömegével.
Maglev bringa
A német Lightweight cég Velocité nevű karbon bringája 2014-ben azzal robbant be a köztudatba, hogy a japán és kínai maglev vonatok meghajtásának elvén, azaz súrlódásmentes mágneses mezőn alapuló meghajtással rendelkezik: a felnikre szerelt mágneseket a bringa vázába rejtett tekercsek által indukált mágneses mező vonzza és taszítja, a cég szerint akár 100 km/h-s sebességre gyorsítva a hátsó kereket (gyárilag 45 km/h-ra szabályozva). Sajnos a technológia eleve drága, így nem csoda, hogy azóta se kezdték el a bringa sorozatgyártását.
Plazma
Remélem, a fiúk a NASA-nál már dolgoznak az ügyön. 😉 Najó, ha plazmameghajtással egyelőre nem is terveznek bringákat, a NASA egyik koncepciója viszont a szélenergiát hasznosító elektromos bringákat képzel a Marsra: a bringa kereke szélturbinaként üzemel álló (szó szerint) helyzetben, ezzel töltve a bringa akkumulátorait a viharos szeleiről ismert vörös bolygón.
