KRESZ kedd néven új sorozatot indítunk, amiben hetente egy-egy rövid cikkben elemzünk ki olyan kerékpárosokat érintő közlekedési szabályokat, amelyek megítélése vagy betartása gyakran vitatéma a közlekedők körében. Elsőként a kötelező kerékpárút-használatról lesz szó.
A kerékpárutakat alapvetően a bringásoknak építik, amelyek célja végső soron az, hogy az adott irányban a közlekedés – járműhasználattól függetlenül – biztonságosabbá váljon. Azt pontosan nem tudni, hogy mikor épült itthon a legelső, kifejezetten bringásoknak szánt infrastruktúra, csak egy képi bizonyítékot találtunk, amelyen a második világháború után frissen újjáépített Petőfi-híd terheléspróbáját tartják. Ezen látszik, hogy mindkét oldalt gyalogosoktól és gépjárműforgalomtól szintben is elválasztott kerékpárút vezet a hídon (ezeket az 1979-80-as felújítás során szüntették meg).
Magyarország kerékpárút-hálózatának kiépítése igazán a ’90-es években vett lendületet. Elkezdődött a Balaton körüli kerékpárút kiépítése és új kerékpárutak létesültek a nagyobb városokban is. Ezek az utak azonban túlnyomórészt a helyi utazások kielégítésére készültek, nem vették figyelembe a kerékpárosok valós igényeit és a karbantartás hiánya miatt sok helyütt leromlott az állapotuk. Számtalan olyan kerékpárút épült, ahol nagyobb veszélyek leselkedtek a kerékpárosokra, mintha az autók között közlekedtek volna.
A gazdasági válsággal együtt azonban újra kedvelt közlekedési eszköz lett a kerékpár, Budapesten például húsz év alatt tizenegyszeresére biciklisek száma. Sajnos a közlekedési szabályok, az infrastruktúra állapota és kiépítettsége, valamint az oktatás hosszú ideig egyáltalán nem követte megfelelően a felmerülő igényeket. Mára nem csak egy elenyésző kisebbség számára vált problémává a néhol mozaikköves, széttagolt infrastruktúra. A rossz élmények miatt egyre többen hagyták – és hagyják el ma is – a kerékpárutakat, pedig a magyar törvények szerint a bringások nem használhatják a sima közutakat, ha mellette párhuzamosan ki van építve valamilyen kerékpáros infrastruktúra.
Mikor nem kötelező a kerékpárút használata?
Nem mindenki tudja, de a KRESZ tartalmaz néhány olyan passzust is, ami felment a kötelező kerékpárút-használat alól. Például ha a gyalog- és kerékpárúton a gyalogosok akadályoznak minket, az úttesten is bringázhatunk (ha azt nem tiltja tábla). Akkor sem kötelező a kerékpárutat használni, ha a párhuzamos úton kerékpáros nyomot festettek fel (pl. Budapest, Margit-híd), vagy a buszsávban engedélyezik a kerékpárosok haladását (pl. Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út).
Miért lenne jó módosítani mindezen?
A Flowcycle magazinban gyakori téma a kötelező létesítményhasználat kérdése, hiszen a fenti szabályokkal több helyütt lényegében ellehetetlenítik a sportkerékpárosokat, és a sima közlekedőket is gyakran olyan helyekre terelik, ahol programozva van a közlekedési konfliktus lehetősége. Kerékpárúton a sebességkorlátozás (gyalogkerékpárúton 20, egyéb esetben 30 km/h) vagy a kerékpáros turisták, rosszabb esetben gyalogosok vagy szimplán az útburkolat állapota miatt nem lehet edzeni, de sok esetben még közlekedni sem biztonságos. Ezért volna fontos, hogy megtörténjen a régóta várt KRESZ módosítás, ami valamelyest javítaná a jelenleg sok esetben csak megtűrt kerékpárosok helyzetét a közutakon.
a képen a táti kerékpárút van.annak a használata nem problémás. egyébként ahol nincs tiltás ott mehetsz bicóval. még ha mellette van is kerékpárút.
Nem mehetsz, tévesen írtad!
KRESZ 54.§
(11) * Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki, a kétkerekű kerékpároknak a kerékpárúton vagy a gyalog- és kerékpárúton kell közlekedni. Ha a lakott területen a nem főútvonalként megjelölt út mellett annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki és az úton kerékpár nyomot (158/k. ábra) is kijelöltek – ha a közúti jelzésekből más nem következik – a kétkerekű kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek.
Ez az egy eset lehet kivétel (ami elég szubjektív, mert nekem egy gyalogos is okot ad rá, hogy az útra hajtsak (utolsó mondat):
13.§
(2) * Ha az (1) bekezdés g) vagy i) pontjában említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöl meg, ezen az időszakon kívül – legfeljebb 20 km/óra sebességgel, a gyalogosok, illetőleg a gyalogosok és a kerékpárosok veszélyeztetése nélkül – célforgalomban járművek (más járművek) is közlekedhetnek a gyalogúton, illetőleg a gyalog- és kerékpárúton. Ha a gyalog- és kerékpárúton a gyalogosok forgalma a kerékpárosok továbbhaladását akadályozná, a kerékpárosok az úttesten is közlekedhetnek.
Illetve e szerint a háromkerekű fekvőbringával mehetek a közúton, mert tilos a kerékpárúton:
13. § (1)
e) * „Kerékpárút” (26. ábra); a tábla a kétkerekű kerékpárok közlekedésére kijelölt utat jelez; a segédmotoros rokkantkocsi, a gépi meghajtású kerekes szék és a kétkerekű segédmotoros kerékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt jelzőtábla nem tiltja. A kerékpárúton más jármű közlekedése tilos
Nem vagyok teljesen ellene a kerékpárutaknak, Ausztriában a Duna menti EuroVelo 6-on simán lehet tekerni (akár még csoportos edzésre is alkalmas). De ilyen itt Magyarországon sajnos nincs. Velencei-tó nyáron kilőve, Balaton?, egy vicc kategória és még sorolhatnám.
Akinek érvényes jogosítványa van annak tisztában kellene lennie a KRESZ-ben foglaltakkal, így közúti közlekedésre alkalmas* függetlenül attól, hogy kerékpárt, motort vagy éppen autót vezet, legyen különbözeti rutin vizsga kerékpárra?
Egyébként mi kellene ahhoz, hogy módosítsák a KRESZ-t?
Garantálva a konfliktus. Én mennék dolgizni, a kamion 30-al döcög a hobbikerékpáros mögött, köztünk 15 autó a sorban. Életkép a 82-es útról! Ő szórakozik, én meg nem tudok közlekedni. Akkor kinek a joga van korlátozva? Egy sárga csíkot festenek az útra, és azzal már meg van oldva? Egytúrót. Egy újabb álßzent politikusi hazugság, amellyel egymásnak ugrasztják az embereket.
Szia Csacsa!
A sárga csík miért nem oldaná meg? Úgy értem, hogy a közút szélessége 3 m+0,6-1 m a kerékpárnak.
De mondjuk Babettával haladok, akkor mi a különbség a fent említett problémával kapcsolatban? Akkor is kialakulhat torlódás. Vagy pl. egy mopedautó esetén is. A közúti közlekedés nem a sebességről szól, hanem hogy a-ból b-be eljussunk. Nyilván a lehető leggyorsabban, hiszen pont ezért lenne jó a sárga csíkos közúton bringázni. De míg te a gázra taposol és újra 90-nel mész, a bringás, akinek az útja a főút egyik, majd másik, majd megint egyik oldalán halad és városban sokszor a gyalogosokkal közös „járdán”, nem olyan könnyű „gáz” adni. Én is napi szinten munkába járásra használom a bringát. korábban 23 km-re jártam, most csak 3,5 km-re. Innen a napi tapasztalat, amiről beszélek.
“Ellehetetleníti a sportkerékpárosokat..” Az autó sportokat sem közúton végzik jobb esetben. Ezeket sem ott kéne mások kárára.